Nagymamának és Tatának sajnos haza kellett utaznia egy 7 hetes jénai tartózkodás után.
Március 21-én érkeztek, hogy megismerjék második unokájukat, Dánielt, segítsenek a háztartásban, ringassák az újszülöttet hasfájós pillanataiban, reggel vigyenek engem az oviba, délután menjenek értem, stb. stb.
Rengeteget segítettek: Tatával barkácsoltam, fociztam, bevásároltam és jártam a játszóteret, míg Nagymama főzött, takarított, szanaszét heverő játékaimat és ruháimat rendületlenül nap mint nap összeszedte és bűvös kézzel és énekléssel nyugtatgatta a ritkán hasfájós Danót.
Annál nehezebb volt elbúcsúzni!
Máris hiányoztok és szívből köszönünk mindent!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése