2010. október 29., péntek

Keresztelő


Erdélyi utazásunknak egyik fontos és rég eltervezett eseménye Danó keresztelője volt. Kétség kívül, az unitárius vallásba való felvétel egyedülálló, nagyszerü és felemelő ünnepély, de legalább annyira fontos volt nekünk a család körében lenni. Ez meg is történt örömünkre.

Déditata / Nagytata / Tátesz keresztelte Danót - 94 év választja el a dédnagyapát dédunokájától.
Uta, aki erre az eseményre utazott először Erdélybe szép furulyadallal nyitotta meg a szertartást.






Keresztszülők: Melinda, Anyuci unokatestvére, valamint Xenia és Isti, pont mint nálam.




Végre egy családi fotó, ahol még ünneplőben is vagyunk

A  keresztelő után összegyűlt a család a Villa Frankán, ami már hagyomány, hiszen itt ünnepelték Anyuciék az esküvőjüket és ide gyűlt össze mindenki a keresztelőmön is.
Vera néni és Béla bácsi Pancsi nénivel



Nem árulom el, hogy milyen finomságot ettem
A két csoda a büszke Anyucival


Tata régi barátja a Vadpolgár, akinek becsületes neve Elemér bácsi, aki se télapó, se varázsló, de gyönyörű faműveket varázsol (lásd az ajándékát pár képpel lennebb)




Beszélgessünk

Danót mindenki megszorongatja






Xenia, Lilith és Apuci


Géza bácsi, Piroska néni, Erzsó, Zoli és Zolika, Emike

A dévai fiatalok  Vadpolgárékkal
Emlékek

A németországi asztal Gyuri bácsival



Bárcsak gyakrabban lehetne így egybegyűlni!

2010. október 9., szombat

Évforduló


Ajaj! ... az idő hogy lejár, Cserebogár, sárga cserebogár!
Bizony 5 éve annak, hogy Anyuci és Apuci Segesváron a családi templomban örök hűséget esküdtek egymásnak - 2005 augusztus 21-én. Ezt most Riomfalván ünnepeltük, Tatáék frissen tatarozott házában (a képen bal oldalt), idillikus környezetben:

A nap nagy eseménye a vinetasütés volt (van, aki padlizsánnak hívja), amit ilyen ipari mennyiségekben nem ajánlatos a konyhában véghezvinni, főleg nem ilyen hőségben. Különben is parázson a legfinomabb. Anyuci ugyanis imádja a vinetát és Apuci a zakuszkát (aminek fő összetevője a vineta). Tehát nekiláttunk a munkának és Tata befogott engem is, én pedig készséggel segítettem:

Tűzzel játszani nem szabad... de én követem Tata utasításait és vigyázok, hogy ne égessem meg magam. Az igazság az, hogy nagyon vonz a tűz:

Apuci, Xenia Danóval, Lilith és Uta csodálva nézik, hogy milyen jól működik a nagyapa-unoka koprodukció. Később még segítenek is megpucolni a vinetát:

Azonkívül jót szórakoztam Lilith-tel a riomfalvi vártemplom lépcsőin,

vagy a lengőágyban, amit az udavron két fa közé feszítettünk:

Isti csinálta! - mutatom Apucinak a remekművet, egy vitorlást, amit Isti rögtönzött nekem. Nagyon örültem neki:

És Isti is nagyon örült... ki is próbáljuk a ház előtti csorgónál:


Szép nap volt, vendégeinknek is nagyon teszett.

2010. október 7., csütörtök

Erdélyi utazás


A Balatonról Erdélybe utaztunk, először is Dévára, ahol Dédimamát látogattuk meg.
Annak ellenére, hogy kissé gyengélkedett, nem vette rossz néven, hogy megtölttük zsibajjal a lakását, odarendeltünk rég nem látott rokonságot is. Kimondottan örült neki. Danó a negyedik dédunokája, nagyon szeretetteljes volt az első találkozás mindkét részről:

Habár Meli Danónak lesz az egyik keresztanyukája, én le se koptam mellőle, Meli volt nyaralásom slágere. Nagyon jól talált a szó köztünk:

Anyuci rég nem látott nagyon aranyos unokatestvére, Iri, akinek Eduard kisfia pont az én szülinapomon született - csak 2 évvel később:

Meli és Nicu babáznak, én pedig kisegítettem őket:

Bizony Déva nem volt még a végcélunk, Medgyesre is el kellett jutnunk, ahol már nagyon vártak Nagymamáék. Mi is nagyon örültünk, hogy végre megérkeztünk, hogy végre láthattuk őket. Danónak is megkezdődött a kényeztetési program, amit én már harmadik éve élvezek. Neki is tetszett:

Dolce far niente:

Aminek Anyuci kimondottan örült, az az volt, hogy nyelvileg nagyot fejlődtem a nyaralás alatt, persze főleg a magyarban. A Balatonon még óvatosan szedegettem elő passzív szókészletem kincseit, Medgyesen viszont már úgy igazán eleredt a nyelvem. Szép és legtöbbször helyes mondatokban beszéltem és igazán nem kevertem a 2 nyelvet (vagy csak nagyon ritkán). Ehhez persze hozzásegített a sárga szótár intenzív tanulmányozása ;) Na de hamar rájöttem, hogy nincsenek képek benne:

Kényelmes és kellemes üldögélés a családban. Nagymama még ülni is tud, nemcsak sürgölődni a konyhában, ahol a nagy seregnek a finomabbnál finomabb falatokat varázsolt:

Aztán megérkeztek a vendégek is, akik elsősorban Danó keresztelőjére jöttek. Itt barátnőnk Uta, aki rajtunk kívül Danó súlybeli és egyéb fejlődését leginkább követheti, ugyanis Jénában alattunk lakik családjával. "Már megint nehezebb! És mindjárt mászik!":


Isti, a büszke és nemsokára kétszeres keresztapa és Tata az elmaradhatatlan sudoku-val:

Uta-n kívül eljött még hozzánk Stella, Apuci kölni unokatestvére és Xenia és kedvenc unokatestvérem Lilith. Esti társasjáték, amiben általában Lilith nyer:

Azt, hogy kisöcsém még abban a nagy hőségben is folyton az ölembe akart ülni, nem bántam (Baba akar!). Danó akkor se haragudott, ha kissé durvábban is fogtam meg és rántottam magamhoz. Hiába, ilyen a testvéri szeretet:


Hogy pihenésen kívül több is történt Erdélyben, arról majd a következőkben számolok be.

Balatoni napok


Míg mások a gesztenyét és a diót gyűjtik be, mi még mindig lógunk egy nyaralási beszámolóval. És mivel a tavalyi nyaralásról sehol sincs bejegyzés (pedig volt 2szer Mallorca - vagy MalLúrkó, ahogy Apuci mondta, Erdély és Budapest - na de ezt most hagyom...), mindenképp írnék az ideiről, főleg, hogy négyfős családként ez premier volt.

Nagy nehezen elindultunk augusztus második hetében, szinte egy héttel később, mint terveztük, mert Apuci elkapott egy kiütéses gyerekbetegséget tőlem, ami nekem meg se kottyant, őt pedig megkínozta. Az idén először mentünk autóval és mivel nem tudták Anyuciék, hogy mi hogyan fogjuk bírni, eldöntötték, hogy hosszú pihenőket tartunk és ott szállunk meg, ahol ránk esteledik.

Linz előtt betértünk az első este egy Ansfelden nevű helységbe és kiderült - Apuci örömére - hogy Bruckner zeneszerző szülőfaluja. Fel is kerekedtünk egy esti sétára.

De már nem mind néztük meg a születési házat:

Az alvás fontos tényezője volt nyaralásunknak, hiszen elsősorban pihenni akartunk. Pl. a panzió összetolt ágyaiban:


Majd folytattuk a Balaton partján:

A víz nagyon kellemes volt, ezt Danó is megtapasztalhatta:

Én kimondottan élveztem, megtanultam Lénától forogni is az úszógumival:

NEEEM akarok kimenni a vízből:

A Berger-fiúk a nagy vízben:

Egy hosszú és kimerítő strandolási nap végén elméláztunk ketten Leával a mólón, miközben néztük a hattyúkat:


Napközben a hőségben inkább Hannáék nyaralójában a kerti fák árnyékában pancsoltunk Lénával:

Vagy éppenséggel kiscicát néztünk:

Majd délután kimentünk a strandra, ahol a fürdés mellett a kukoricaevés is nagy élmény volt:

Hmmm! Sokkal finomabb, mint a konzervből :)

Léna is szereti:


Mivel csak 2 teljes napot töltöttünk a Balatonon Hannáékkal és nagyon jól telt, ezért megbeszéltük, hogy jövőre hosszabb időre jövünk.