2010. április 27., kedd

Erfurti kirándulás - első rész

Vasárnap kihasználtuk az első igazi nyári napot és elindultunk vonattal Erfurtba az ega-parkba.
Ez szabad fordításban kert és szabadidő park. Bódító illatok közepette gyönyörködtünk a virágtengerben, csodálatos színekben virított a rét.

Nárcisz, tulipán, jácint, árvácska és sok olyan virág, amiről senki se hallott (mi legalábbis nem) váltogatta egymást a sok-sok ágyásban.


Nekem is nagyon tetszett, ugráltam, futkorásztam az ágyások között - igaz meg is téptem egyik-másik virágot, amiért meg is dorgáltak szüleim, de én elszaladtam, hogy alig értek utol.
Szép-szép, csak még nagyobb élvezet olyant csinálni, amit nem szabad...


...ding-dong, szól a harang...

Ezeknek a szemtelen hattyúknak odaadtam volna az összes kekszet, csak nem hagyták Anyuciék, erre kimásztak a vízből és majdnem megcsipkedtek.

F: "Ez néni."
"Tényleg? Honnan tudod?"
F: "Van cicije!"

Nagymama folyton hüledezett, hogy én mennyit tudok szaladgálni, egy percre se akartam beülni a kocsiba és ölbe se kérezkedtem, ahogy szoktam, pl. útban az ovi fele. Ha tettek volna kilométerórát a lábamra, hajaj sokat mutatott volna!

A kilátótoronyba is felmentünk és beláttuk a várost. Nagyon szép!

Ágyúra mászni nagyon muris:


Ott volt a barátom, a csacsi is és még sok más állat:

...nemcsak élőben:

Nyuszi ül a fűben... középen az Nagymama Danóval :)

Uhu, az okos bagoly:

Végre elértük a játszóteret is, ami kicsinek, nagynak egyformán nyújtott szórakozási lehetőséget:

Hajóra szállni,
...vagy sziklára mászni egyaránt érdekes volt,

elefántot meglovagolni pedig kimondottan izgalmas.

Erre a tűző napra nem számítottunk, így Anyuci kunyerált egy apukától egy kis napkrémet, hogy le ne égjek. A fülemet kifelejtette, amit következő nap meg is éreztem.
Kezdek kissé elfáradni, de délutáni alvásra semmi kedvem, mert még élménydús lesz a délután.

Nincsenek megjegyzések: