Jénai tél

Most, hogy már tavaszodik, felteszünk mi is néhány téli képet - nem mintha nosztalgiázni szeretnénk, mert már igazán elegünk van a hosszú télből - hanem, hogy megvétózzuk azokat a nagyokosokat, akik azt állítják, hogy Jénában sosincs tél.
Pedig már a tavaly is vittem nagyszüleimet szánkózni:


Vagy építettem hóembert (nem én voltam... azért nincs murok az orrában):


Az idén viszont annál jobban élveztem az erdélyi szánkót, ami bár nagyon nehéz (vas alapja van), de mindenki csodájára járt:


Mio barátommal aztán lesiklottunk a meredek domboldalon - igaz Mio apukája feltolakodott még a hátunk mögé, hogy azért tartsuk be az érvényes sebességkorlátozást.


Hegyre fel viszont a legjobb jönni, mert olyankor nagyon jól ki tudtam pihenni a lesiklás izgalmait:


Sajnos nem dokumentáltuk a pár héttel későbbi lesiklásokat, amikoris tiszta egyedül többször is lecsúsztam az ún. "Poporutscher"-rel, ami nem más, mint egy műanyag fenékcsúszó - be kell vallanom, egy kisebb lejtőről.

Szóval szép telünk volt - de most már elég!
Ma útban az ovi felé megmutatta Anyuci nekem az első hóvirágokat.