Vasárnap kimetünk falura Jénától kb. 20 km-re. Susi és barátom Mio (akinek a nevét végre megtanultam: Miaa) társaságában ellátogattunk egy házhoz, amit diákok laknak, megvették kevés pénzért, viszont rengeteg munkát fektettek bele. Sok gyerek társaságában elindultam felfedezni a falusi életet...
Homokozó, csúszda és sok más játék várt ránk, én persze, amit lehetett kipróbáltam.
Megtaláltam a barikákat! Tényleg azt mondják, hogy Meee, így eltársalogtunk egy darabig.
Legújabb kedvenc szavam a Bagger (bagga), ami annyit jelent, hogy markológép, de hiába hajtogatja nekem Anyuci ezt magyarul, képtelen vagyok megjegyezni.Nem semmi egy ilyen nagy gép mellett állni.
Viszont be kellett teljek a kisebb gyerekváltozattal, ami igazán szórakoztató volt.
A munka után jöhetett a kiérdemelt vacsora lencseleves formájában, amit Apuci szorgalmasan megfújt nekem és tologatta a számba, miközben én bámészkodtam.
A következő kép nem optikai csalódás vagy trükk... A sok kutya majdhogynem elérte a gyerekek számát, ide-oda sétáltak, meg-megszimatoltak (Anyuci rémületére), de alaptalan volt az ijedelem (nem az enyém, a szüleimé), mert mind egy szálig szelidek, barátságosak voltak, ha egyáltalán számba vettek.
Végre volt egy napsütéses és aránylag meleg vasárnapunk. Szép volt, jó volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése