2010. február 15., hétfő

NAGYMAMÁMNAK

Drága Nagymama!

Boldog, boldog, boldog születésnapot,
Kívánom, hogy legyen még sok ilyen szép napod!

Néhány órával ezelőtt ezt csak telefonon mondhattam, szivesen adtam volna egy szál rózsát is, mint azt a tavaly tettem.


A tavalyi szülinapod nem csupán attól volt különleges, hogy együtt töltöttük, de még kerek is volt hozzá. Úgyhogy most visszaidézem a tavalyi február 15-ét, ugye milyen jó Neked is emlékezni?
Havas téli táj volt akkor is, jól bebugyolálva elmentünk viszont Bad Sulzaba, ahol jó meleg sós termál vízben lubickolhattunk.


Mert azt bizonyosan örökölhettem, hogy én is nagyon szeretek meleg vízben pancsolni.

Az ún. Toskana Therme amolyan csendes hely, ahová az emberek inkább ázni és relaxálni mennek, mintsem tombolni. Tata nemcsak a vizen lebegett, hanem le s fel járt, dokumentált, dehogy relaxált! Hébe-hóba elkapta Nagymamamát is lencsevégre.

Vagy kedvenc unokáját...


Jól elázva, ismét bebugyolálva néhány óra múlva visszamentünk Jénába. De ezzel még nem telt el a nap.

Este ugyanis elmentünk a Krumpliházba (igen, így hívják) vacsorázni.


Ott én eleinte kókadoztam a hosszú nap fáradalmai után, de...

egyből megjött a kedvem és az étvágyam, ahogy hozták a finom illatozó "lumpit".

A jókedvű ünnepelt:

Jóllakva, elégedetten, egy hosszú és szép nap után hazamentünk hóhullásban.

Az idén sajnos nem lehettünk együtt e napon, de sebaj, nemsokára találkozunk, hiszen egy hónap múlva már itt lesztek. Azért, hogy kényeztessetek és persze, hogy megcsodáljátok kisöcsémet, aki bármelyik pillanatban megérkezhetik.

Nincsenek megjegyzések: